Menjünk el a Tankcsapda-dedikálásra, szerinte, már csak nosztalgiából. Persze menjünk, de visszük a Csibét is, mert addigra már el kell hozni a bölcsiből. Tankcsapdára? Tankcsapdára, persze. Nem koncertre megyünk. Egyébként meg múltkor Kispált hallgattunk, és énekelte velem meg a Lovasival, hogy "A viccből kifogytunk, nekiálltunk hát a szexnek...". Elég furán hangzott a szájából, de nem azért, mert azt mondta szex helyett, hogy szeszk. Nem vagyok egy hétköznapi anya, mondja és legyint rám. Szerintem meg teljesen az vagyok, csak én nem Bródy Jánost hallgatok, meg Hungáriát, mint a szüleim. Kénytelen egyetérteni, de azért megkérdi, hány Bródy-számot ismerek. Mondom, most épp egy sem jut eszembe, de ha hallanám, biztos el tudnék énekelni néhányat. Az István a királyt meg gyerekkorom óta kívülről fújom. De nem csak ilyeneket hallgattatok a gyerekkel, ugye? - kérdi. Mondom, hogy nem, szoktunk gyerekdalokat is énekelni, meg én magamban népdalokat is. Ő meg utánam. Az is igen érdekes, mikor a két éves kislánytól azt hallgatom, hogy "Két út van előttem, méken induljak el? Kettő a szeretőm, méktől búcsúzzak el?".

Szóval ez van, hgy a Csibe énekel, és nem csak Csigabigát, meg Bocibocit.